Közös Siker

Személye és tevékenysége meghozta a változásokat a „pangó” szovjet gazdaságban és politikában. Az ő idejében válnak meghatározó személyekké a Szovjetunió vezetésében Jegor Ligacsov és Borisz Jelcin is. Mihail Gorbacsov  nevéhez fűződik a szovjet rendszer demokratizálási kísérlete, melyet a glasznoszty (nyíltság) a peresztrojka (átépítés) és az uszkorenyije (gyorsítás) jelszavak fémjeleznek. Politikájának a hatása néhány éven belül nemcsak a Szovjetunióban hozott gyökeres változásokat, hanem a kelet-európai országokban is.

Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár személye és képviselt nézetei szimpátiát keltettek a nyugati politikai vezetőkben. Így jöhetett létre a két hatalmi pólus között a közvetlen párbeszéd Genfben. Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov közös nyilatkozatot fogadnak el arról, hogy egyik fél sem törekszik katonai fölény megszerzésére, és egyetértenek abban, hogy egy nukleáris háború egyik résztvevő számára sem hozhat győzelmet. Rögzítették, hogy a jövőben rendszeres csúcstalálkozókon egyeztetnek.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya szűkíti a COCOM-lista hatálya alá tartozó eszközök körét, így szerte a világon lehetővé válik egyes informatikai eszközök megvásárlása. A COCOM-lista egy csúcstermékeket tartalmazó tiltó lista volt, amely három csoportra különült: civil és katonai célra is használható berendezések, nemzetközi atomenergetika, nemzetközi lőszer lista. Ezeket a termékeket tilos volt a KGST tagországokba exportálni, hogy ily módon is gátolják a technikai fejlődésüket, fegyverkezésben való lemaradásukat. A COCOM-lista kijátszása az embargó alatti országoknak fontos feladat volt, még a KGB is fenntartott egy erre szakosodott alosztályt. Az enyhítésnek köszönhetően a Commodore 64 a ’80-as évek kultikus computerévé vált, miután elérhetővé vált (bár igen borsos áron) hazánkban is.

E napon az ukrajnai Csernobilban felrobbant az atomerőmű egyik reaktora. A TV híradó azonban csak az április 28-i első kiadásában jelentette be a baleset tényét. A baleset súlyosságának megítélése a híradás alapján lehetetlen volt, és a megjelenő újsághírek is rendre lekicsinylették a sugárzás mértékét. Az "illetékes szervek" nem tartották szükségesnek a hazai közvélemény valódi tájékoztatását, hiszen az szovjet érdekeket sérthetett volna, és negatív irányban befolyásolta volna az épülő Paksi Atomerőmű megítélését. A nyugati sajtóban pedig rendre jelentek meg Magyarországgal is kapcsolatos mérési eredmények. Ez a tájékoztatásbeli visszaélés csak tovább erősítette az állampolgároknak a szocialista rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanságát.

Izlandon kerül sor az amerikai-szovjet, azaz Gorbacsov és Reagan csúcstalálkozóra, melynek témája az Európába telepített közepes hatótávolságú nukleáris rakéták leszerelése. Ezt a találkozót emlegetik a hidegháborús korszak első nagyobb töréspontjának. De Reykjavik eredménye lesz a következő év december 8-án aláírt Közép-hatótávolságú Nukleáris Egyezmény is, amely jelentősen csökkentette az atomháború kockázatát, azzal, hogy elkezdték ezen fegyverek leszerelését.

Bécsben megkezdődnek a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti tárgyalások. A két szövetségi rendszernek célja egy erőegyensúly kialakítása. A NATO-országokat a VSZ hagyományos szárazföldi erejének túlsúlya nyomasztotta, míg a Varsói Szerződést a NATO nukleáris fölénye. Január 19-én Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszter bejelenti országa kész átszervezni hadseregét és csak hagyományos fegyverzetre támaszkodni, ha a többi nukleáris fegyverrel rendelkező hatalom is ezt teszi.

Holtpontra jutott a mindig is ingatag görög-török viszony. A két NATO tag 1987-ben majdnem egymásra támadt az olaj és gázlelőhelyek felderítése és néhány apró égei-tengeri sziget miatt. A NATO főtitkára Lord Carington felajánlja, hogy közvetít a két fél között. Az év eseménye még, hogy Törökország csatlakozási kérelmét Brüsszel elutasítja, de nem véglegesen. Az időpontot nem tartották alkalmasnak közvetlenül a spanyol és portugál felvétel után. A rivális Görögország már ’81-óta tag és 1983. júl. és dec. között még az EU Tanácsa soros elnökségét is ellátta.

Pilótája a 17 éves Mathias Rust. Célja, hogy a békét hirdesse, a keleti és nyugati blokk között és közeledést érjen el. Rustot a moszkvai Fortuvo börtönbe zárják, ahol 14 hónapig raboskodik, közben bíróság elé állítják és elítélik. Szeptemberben négy év munkatáborra ítélik, kétségbeesésében kegyelmi kérvényt nyújt be, amit az elnök elfogad. 1988. augusztus 3-án, szabadon engedik és még aznap Frankfurtba megy. Pár év múlva a Karib tenger térségében alapít egy élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó céget. A híres Cessnát Rust 20 ezer dollárért elhozatja Moszkvából és egy japán gyűjtőnek adja el, aki a gép árának négyszeresét, 160 ezer márkát fizet ki érte.

Július 23 -án a genfi amerikai–szovjet fegyverkorlátozási tárgyalásokon a szovjet fél elfogadja a „kettős nulla” megoldás elvét, mely szerint globálisan felszámolják a szárazföldi telepítésű szovjet és amerikai rakétákat (LRINF és SRINF).  Augusztus 28–30. az USA ellenőrei megtekintik a Minszk körzetében megrendezett orosz katonai hadgyakorlatot. Viszonzásul, október 5–7. a szovjet katonai szakemberek vesznek részt a Törökországban folyó NATO hadgyakorlaton. Ezek az első ellenőrzések, amelyeken az 1986-os Stockholmi Okmány rendelkezéseit figyelembe veszik.

Mihail Gorbacsov reformjai a Szovjetunió rég elfojtott nemzetiségi konfliktusait is a felszínre hozták. A hegyi-karabahi háború, hadüzenet nélküli konfliktus Azerbajdzsán és az Örményország között 1988 februárjában hadüzebnet nélküli háború kezdődött az ún. hegyi-karabahi terület birtoklásáéert. A háború végül etnikai tisztogatásokba torkollott mindkét félnél. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést. A kezdeményezés zavargásokhoz vezetett: és február 28-án Szumgaitban örmények tucatjait ölték meg, majd véres tüntetések törtek ki több azerbajdzsáni városban is. Emberek tízezrei hagyták el lakóhelyüket a biztonság reményében.

Népszabadság: „Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottság pártfegyelmi eljárást indított. Megállapította, hogy nevezett párttagok több alapvető kérdésben a párt politikájától eltérő nézeteiket különböző párton kívüli fórumokon hangoztatják, terjesztik. Megsértik a pártfegyelmet, ártanak a pártegységnek. A KEB tevékenységük és magatartásuk miatt Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárta a párttagok sorából." A négyek bűne, hogy változásokat követeltek, ellenzéki gyűléseken vetek részt, szabadon beszéltek. Királyéknak egy évvel később felajánlották a visszatérés lehetőségét, de egyikük sem az MSZMP-ben folytatta politikai pályafutását.

Május 1-én megalakul a Szabad Kezdeményezések Hálózata és Van kiút címmel nyilatkozatot ad ki: „ A magyar demokraták – akár szocialisták, akár nem – egyetértenek abban, hogy a hazának alkotmányos jogállamra, parlamenti kormányzásra, többpártrendszerre, erős jog- és érdekvédelemre, nemzeti szuverenitásra, vegyes tulajdonú piacgazdaságra van szüksége.”  6 pontos cselekvési tervet is meg fogalmaz. Május 20–22. Az MSZMP országos értekezletén a reformszárny teret nyert és Kádár Jánost leváltották főtitkárnak Grósz Károlyt választották meg.

A hónap végén Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Moszkvában megállapodást írtak alá a földalatti atomkísérletek közös ellenőrzéséről, a hagyományos fegyverek csökkentéséről, valamint arról, hogy értesítik egymást ballisztikus rakétáik felbocsátásáról. Gorbacsov a Szovjetunióban a közélet demokratizálásával küszködik: a „glasznoszty”, azaz a nyilvánosság előtt zajló közélet nevében nagyobb szabadságot biztosított a szólásszabadság területén. A sajtó ellenőrzését szinte teljesen megszüntették. Gorbacsov célja ezzel az volt, hogy a társadalmi viták eredményeként a szovjet társadalom jelentős részét reformkezdeményezései támogatása mögé állítsa, s egyben nyomást gyakoroljon saját pártja, az SZKP "keményvonalas", a demokratizálást elutasító tagjaira is.

Több tízezres tömegtüntetés Budapesten. Ceausescu bejelentését követően Románia egész területén megkezdődött a többségében magyarlakta falvak felszámolása. A riasztó hírek hatására tizenkét magyarországi civil szerveződés (pl.: Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, Bibó István Szakkollégium) tüntetést szervezett a falurombolás ellen. A magyar belügyi szervek engedélyezték a tüntetést. A tömeg gyertyákkal és fáklyákkal néma csendben vonult a Thököly úti román nagykövetség elé, hogy petíciójukat átadják, de a rendőrökkel körülvett követségen nem nyitottak ajtót.

A Varsói Szerződés tagállamai intervenciójának 20. évfordulóján kisebb ellenzéki szervezetek megmozdulást rendeztek, amihez spontán tömegek csatalakoztak több ezren. A néma megemlékezés a Vencel-téren egyben a társadalom tiltakozását is kifejezte a rendszer ellen, melyet a rendőrség feloszlatott. ’88-ban többször ellátogatott a budapesti diákküldöttség is a Na Hrádku sörözőbe (a prágai magyarság, egyetemisták és ott dolgozó magyarok gyülekezőhelye). El akarták magyarázni milyen folyamatok kezdődtek, s hogy a változtatásban a cseh, prágai diákoknak fontos szerepük lehet.

Okt. 1. Gorbacsovot megválasztják a Szovjetunió elnökének. Okt.10. Csehszlovákia Kommunista Pártja ülésén lemond Lubomír Štrougal miniszterelnök. Okt.12.  Lech Wałęsa a lengyel Solidarność mozgalom egyik alapítója találkozik az amerikai külügyminiszter-helyettessel, aki Washington támogatásáról biztosítja a Szolidaritás legalizálását, de figyelmeztet, hogy a küszöbön álló kerekasztal-tárgyaláson mindkét félnek türelmesnek kell lennie. okt. 28. Prágában a ismét tüntetésekre kerül sor. A rendőrség ezúttal is feloszlatja a tömeget.

A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékéből a harmadik párt is megalakul nov. 13-án a Szabad Demokraták Szövetsége. Alapító tagjai jelentetik meg ’81-től a Beszélőt és működtetik a Szabad Kezdeményezések Hálózatát. A régi hagyománnyal rendelkező pártok közül nov. 18-án a Pilvaxban a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt újraalakult.

Németh Miklós miniszterelnök a Newsweeknek adott interjújában megfogalmazza, hogy a magyar politikai reformok egy nyugati stílusú parlamenti demokráciához vezetnek el. Grósz Károly 16-án kijelenti, az MSZPMP nem hatalmat akar megosztani, hanem szövetséges erőket bevonni az irányításba. 19-én Megalakul a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és alternatív szervezetek a Vörösmarty téri rendezvényükön Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását követelik. Az Országgyűlés pártonkívüli képviselői bejelentik, hogy külön frakciót kívánnak létrehozni. December 20-án Az Országgyűlés március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja.

Január 25-én a Déli Hadseregcsoport kivonási terve szerint az év első felében Veszprémből egy szovjet harckocsihadosztály és egy kiképző harckocsiezred távozik. Április 25-én el is hagyta az első szovjet alakulat hazánkat. Az év további részében egy szovjet deszant rohamzászlóalj és egy vadászrepülő ezred is távozott a Szovjetunióba. Februárban az MSZMP elfogadja a fokozatos és folyamatos többpártrendszerbe való átmenetet és indítványozza az elavult elektromos jelzőrendszer (EJR) megszüntetését is. A bontás előtt Német Miklós miniszterelnök Gorbacsov véleményét kérte. A válasz egyértelmű volt: 1956 nem ismétlődik meg.

A százezres tömeggyűlésen szimbolikusan lefoglalták a Magyar Televízió székházát, demonstrálva, hogy az intézmény az egész nemzeté. A TV Székház lépcsőin Cserhalmi György színművész felolvasta a tizenkét pontba tömörített követeléseket, amelyek az 1848-as és az 1956-os pontok alapján lettek aktualizálva. március 22-én a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc ellenzéki szervezet összefogott létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt a rendszerváltozás, a békés politikai átmenet előkészítésére. 24- én Salgótarjánban ismeretlen tettesek ledöntötték a megyei tanács épülete előtt álló Lenin szobrot.

1-én a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosítják Nagy Imre, Gimes Miklós, Maléter Pál földi maradványait. Másnap Grósz Károly egy rádiós műsorban valószínűtlennek minősíti Nagy Imre politikai rehabilitációját. 4-én 150 ezer magyar, más becslések szerint fél millió utazott vásárolni Ausztriába, kihagyva a már hagyományosnak mondható felszabadulási ünneplésen való részvételt. Aki csak tudott utazott vitte a nagyszülőket is a valutakeret miatt és hozott hűtőládát, videomagnót, ezek voltak a legnépszerűbb árucikkek. Így költve el osztrák becslések szerint 50 milliárd forintnyi schillinget Nickeldorf és Bécs között a turista magyarok.

30 év után újra szovjet államfő látogat Kínába, amikor M. Gorbacsov Pekingbe utazik. A Tienanmen téren mintegy 300 ezer éhségsztrájkoló diák gyűlik össze. A kínai vezetők igyekeznek eltitkolni a jelenséget és átszervezik a programot, kihagyják a Tienanmen téri fogadást és Gorbacsovot egy mellékbejáraton csempésztik be a parlament épületébe. A furcsa programszervezést Gennagyij Geraszimov a szovjet külügyminisztérium szóvivője és Gorbacsov is megértéssel fogadta elismerve, hogy hasonló tüntetések nemegyszer előfordulnak manapság a Szovjetunióban is. Akkor még senki nem sejtette mi fog történni június 4-én.

M. Gorbacsov Helmut Kohl kancellárral találkozik Bonnban. Nyilatkozatban rögzítik, hogy Európa népei szabadon határozzák meg sorsukat, kapcsolataikat. A két vezető között szinte baráti viszony alakult ki. Sokszor hivatkoznak a következő évben egy itt elhangzott beszélgetésre. Kohl és Gorbacsov a Rajna partján sétálnak. Kohl a vízre mutat. El lehet torlaszolni a folyót, de az más utat talál a tengerbe. Ugyanez a helyzet a német egységgel. A kérdés csupán az: megvalósítjuk-e mi ezt közösen a mi generációk számára, vagy tovább görgetjük a problémákat? A németek soha nem egyeznek ki véglegesen a megosztottsággal. Gorbacsov nem ellenkezett.

Románia is súlyosan eladósodott. Ceausescu, hogy a hitelek feltétele ne lehessen a demokratikus nyitás az államadósság gyors lenullázását erőltette. Viszont, akadozott a fűtés, nem volt benzin, fejadagokat vezettek be a legalapvetőbb élelmiszereknél is a felvágottnál vagy szalonnánál 20 deka volt a limit. Akkor voltak zsúfoltak a polcok, amikor Ceuasescu megszemlélte valamelyik üzletben a bőséges kínálatot, de fél órával a távozása után már újra csak a fejenként fél kiló darált húst kérhették a pultnál a vásárlók. A szegénység növekedésével párhuzamosan egyre jobban megerősödött a titkosrendőrség (Securitate) befolyása, Románia lényegében rendőrállammá vált.

Első amerikai elnök látogat hazánkba, akit tömeg várt a Kossuth téren a kitörő vihar ellenére is. A Fidesz vihar szaggatta transzparensén angolul és magyarul az állt: "Szabadíts meg bennünket Jaltától!" Az elnök egy hirtelen eltépte a kezében tartott papírt és így folytatta: "Fogom ezt a beszédet, és összetépem. Túl rég óta állnak már itt. Azt akarom, hogy tudják, az Egyesült Államok elnökeként azért jöttem ide, mert mi amerikaiak különleges, szeretetteljes érzéseket táplálunk a magyar emberek iránt. Engedjék hát meg, hogy a szívemből szóljak, és ne szaporítsam a szót. Együtt akarunk dolgozni Magyarországgal azon, hogy folytatódjanak a most zajló változások és reformok"

A Voyager egy amerikai kutatási program, amely a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz felfedezését tűzte ki célul. Két azonos szondát indítottak 1977-ben: a Voyager 1-et és 2-t. Képesek voltak folytatni az útjukat és kijutni a mélyűrbe. Mindkét szonda tartalmaz egy arannyal bevont rézkorongot is abból a célból, hogy ha a szondát valaha földönkívüli értelmes lények megtalálják, akkor információkat kapjanak az emberekről. Ezekre az aranylemezekre nagyon nagy tisztaságú uránium 238-at is raktak abból a célból, hogy az uránium felezési idejének ismeretében egy idegen civilizáció megállapíthassa a szerkezet felbocsátásának időpontját.

Az Országgyűlés még többségében MSZMP-s képviselőkből áll, de október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. A rendszerváltó dokumentumként is emlegetett törvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, alkalmazta a hatalommegosztás elvét. Biztosította a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.

Az első országos népszavazás Magyarországon. A népszavazást megelőző kampányban az SZDSZ a Fidesz a Független Kisgazdapárt és a MSZDP is arra kérte a választópolgárokat, hogy a kérdésekre igennel szavazzanak. A legjelentősebb ellenzéki erő, a MDF elnöksége a népszavazás bojkottálására szólít fel. Ezt azzal indokolta, hogy amíg Magyarország legfontosabb kérdései nincsenek a szavazólapon, a megválaszolandó négy kérdés közül hármat már rendezett a törvényhozás, egyedül a köztársasági elnök választásának ügye kérdéses.

Málta partjainál a nyílt vízen horgonyzó Gorkij szovjet utasszállító hajón találkozott M. Gorbacsov és G. Bush nem írtak alá egyetlen megállapodást sem. Bush támogatást ígért a szovjeteknek a peresztrojkához és a kelet-európai reformokhoz, és mindkét vezető egyetértett abban, hogy ideje orvosolni azokat a feszültségeket, amelyek a hidegháborús időszakot jellemezték. Beszéltek a fegyverzetcsökkentés felgyorsításáról is, valamint Afganisztán és Közép-Amerika helyzetéről. A német kérdést illetően Gorbacsov ködösen fogalmazott: A két német állam léte tény, mondta, megoldást majd az idő hoz.

Új szövetségi kormány alakult Csehszlovákiában Lengyelország után második esetben a szocialista táborban, kisebbségbe került a kommunista párt. Marián Calfa által vezetett új kormánya kinevezése után lemondott Gustáv Husák köztársasági elnök, aki 1975 óta töltötte be a posztot. Marian Calfa Václav Havel államfővé választását javasolta, s egyben ismertette kormányának programját.  A bejelentéseket 200 ezer ember ünnepelte Prágában, az ellenzéki szervezetek pedig lemondtak a másnapra tervezett általános sztrájkról. Csehszlovákiában vérontás nélkül győzött a "bársonyos forradalom”.

Tőkés László temesvári református lelkészt a nagyváradi püspök, Papp László felfüggesztette állásából, és el kellett hagynia a parókiát. A hatóságok a kilakoltatást december 16-án akarták érvényesíteni. A lelkész több híve is a helyszínre sietett, összegyűltek a paplak előtt, és hozzájuk csatlakozott sok járókelő is. Elhangzottak az első Ceauşescu-ellenes és antikommunista szlogenek. Megjelentek a rendőrség és a Securitate egységei és a tüntetés lassan továbbterjedt, rendszerellenes jelleget öltött, az elindító ok pedig másodlagossá vált. Napok múlva a gyűlölt Ceauşescu házaspárt elfogják és Karácsony napján kivégzik. Ezután a fegyveres összecsapások jelentősen alábbhagytak és december 28-ig gyakorlatilag meg is szűntek.

A Fidesz és az SZDSZ képviselői feljelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen. Azután a szervezetek képviselői sajtótájékoztatót tartottak a Graffiti moziban, levetítették a Fekete Doboz filmjét is. Nyilvánosságra került, hogy az állambiztonsági szolgálat a köztársaság kikiáltása után is tovább folytatja az ellenzéki személyek és szervezetek (pártok, mozgalmak) titkosszolgálati eszközökkel történt megfigyelését, valamint folyamatosan semmisíti meg az addig felhalmozódott iratokat. Kirobbant tehát a botrány. központba került a Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálatának III/III-as csoportfőnöksége.

A választások első fordulója: 12 párt, társadalmi szervezet állít országos listát, de a 4 %-os küszöböt csak hat párt éri el. A következő pártok alkotják az első szabadon választott országgyűlést: MDF, SZDSZ, MSZP, Független Kisgazda-, földmunkás- és Polgári Párt, Keresztény Demokrata Néppárt, Fiatal Demokraták Szövetsége. Az első helyen szoros az eredmény ezért nyitott a kormányalakító párt személye. Április 8. A parlamenti választások 2. fordulója, kialakulnak a végleges erőviszonyok. Kormányt alakít az MDF, az FKGP és a KDNP. Az ellenzék megosztott, az utódpártnak tartott MSZP-vel sem az SZDSZ, sem a Fidesz nem működik együtt.

Megalakul a Budapesti Értéktőzsde, melynek gazdasági jelentősége csak később jön el, de szimbolikus jelentősége óriási. A korábbi szocialista ideológia szerint nyugati, burzsoá piacgazdaság megtestesítőjének tartott tőzsde megalakításával kinyilvánította az ország, hogy végleg felhagy a szocialista tervutasításos gazdaságpolitikával, helyette demokratikus piaci viszonyokat alakít ki. A tőzsde első részvénye az IBUSZ volt. A kereskedés a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos módon részleges elektronikus támogatással kezdet a működését. Az első tőzsdeelnök Bokros Lajos volt.

A rendszerváltás után Göncz Árpád lett a Magyar Köztársaság első elnöke. Magáról ezt mondta 1985-ben:„Ha lesz valamikor öt perc, politikai öt perc Magyarországon, amikor egy formálódó időszakban szükség lesz olyan emberre, aki kommunistával és népivel egyaránt szót tud érteni, és akinek a lapja tiszta, ha kellek, én ott leszek,...” Göncz Árpád magát közvetítőnek tartotta, aki arra a feladatra született, hogy összeköttetést teremtsen a különböző pártok, eszmék, irányzatok között. Ennek szellemében cselekedett az Írószövetségben, az Országgyűlésben és az ország élén is. A politikát mindig a tárgyalás művészetének és nem harcnak fogta fel.

A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) valamint a Német Demokratikus Köztársaság(NDK) egyesül, létrejön az egységes Németország. Jogi szempontból az NDK szűnt meg, az egységes ország az NSZK jogutódja: hivatalos neve Bundesrepublik Deutschland  A főváros Berlin lett, de az egyesülést közvetlenül egy tízéves átmeneti időszak követi, amíg gyakorlatilag a kormányzat székhelye az addigi nyugatnémet főváros, Bonn maradt. Október 4-én a Reichstag épületében megtartják a 144 keletnémet képviselő csatlakozásával 663 tagúvá bővült Szövetségi Gyűlés (Bundestag) háború utáni első ülését.

Az Antall-kormány váratlanul 33 forintról 60 forintra emelte a benzin árát.  A közúti fuvarozók és a taxisok azonnali országos tiltakozásba kezdtek, szó szerint minden utat lezártak, kizárólag a mentő autókat engedték át. Elkezdődött a taxisblokád. Barna Sándor budapesti rendőrkapitány kijelentette: ha a tömeg ellen vezénylik, lemond. Schamschula György így nyilatkozott: "Csak nem képzeli, hogy egy csürhével leülök tárgyalni?"A kormány mégis kénytelen az érdekegyeztetésre, és végül 48 forintos benzinárban állapodtak meg. Bod Péter Ákos a maratoni tárgyalások alatt szünetet kérő megszólalása szállóigévé vált: „Az embernek vannak biológiai szükségletei.”.

Genfben Sir Tim Berners-Lee kezdi el kifejleszteni a CERN-ben a Word Wild Webet, az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszerét. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információ megosztás volt. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével. A CERN csak 1993. április 30-án tette mindenki számára ingyenessé.

Az első szabadon választott magyar országgyűlés 36 órai vita után este 22 óra 55 perckor 61 %-os többséggel elfogadja az ország költségvetését. Mindenki kimerült és álmos, erősen megviselt. Magyar György, az országgyűlés elnöke olyan fáradt, hogy Kupa Mihály nevét eltéveszti, és Kupa Györgyként jelenti be. Az első szabadon választott magyar kormány kezdő éve véget ért. Antall József miniszterelnök a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal koalíciót kötött kormányával megteremtette az átalakulás politikai, törvényi, gazdasági és külpolitikai feltételeit.

Az ENSZ által felszólított Irak nem volt hajlandó kivonulni Kuvaitból. Az Irak elleni koalíció vezetését Norman Schwarzkopf amerikai tábornokra bízták. Több hullámban támadtak iraki célpontokat, és ezzel kezdetét vette a „Sivatagi Vihar” nevű hadművelet. A háborúban nagy számban vetnek be robotrepülőgépeket, amelyeket a Perzsa-öbölben úszó hadihajókról lőttek ki. Kitör az Öböl-háború, mely február 28-ig tartó fegyveres konfliktus volt. A visszavonuló irakiak több száz olajkutat gyújtottak fel és Szaddam Huszein iraki és kuvaiti lakosokat használt élőpajzsként gyárak és katonai létesítmények körül.

A Varsói Szerződés tagországainak képviselői Budapesten bejelentik a katonai szervezet feloszlatását. Ezt a folyamatot egyébként is Csehszlovákia és Magyarország vezette, hiszen ők már a szovjet csapatkivonásoknak a végén jártak (hazánk esetében 1991. június 19.). Gorbacsov ’90-ben még el tudta odázni a megszűnést, de az NDK kiválása komoly csapást jelentett. Már nem lehetett egyben tartani a szocialista blokkot. Hivatalosan a július 1-ji prágai ülésen számolta fel a Varsói Szerződést. A hidegháború véget ért a Szovjetunió vereségével, bár még felszólította Washingtont a NATO feloszlatására. Az USA ezt nem tette meg, sőt, a következő években a közép-európai térség országai is felvette soraiba.

A Szovjetunióban is éreztette hatását a peresztrojka és glasznoszty folyamata. A gazdaságban a központi irányítás megszűnik és a nyíltság jegyében érvényesül a sajtószabadság is. 1989 tavaszán a SZU-ban is általános és titkos választásokat tartottak, melyek eredményeként a többpárti Népképviselők Kongresszusa vette át az irányítást. Egy korlátozottan demokratikus rendszer jött létre. Az egykori szovjet tagköztársaságok egymás után kiáltották ki függetlenségüket. Gorbacsov ebben a helyzetben népszavazást ír ki SZU további sorsáról. A résztvevők közel 80 százaléka arra szavaz, hogy – független államok önkéntes szövetségeként – maradjon fenn a Szovjetunió.

1954-ben a NDK vezetése arra utasította az állami autógyárakat, hogy hogy fejlesszenek ki egy kisautót. Számos műszaki probléma miatt azonban a végleges Trabant csak 1957-re készült el Zwickauban. A Trabant harminc év alatt a szocializmus és az NDK egyik szimbólumává vált. Nem csoda, hogy amikor megnyílt az út Nyugat-Berlinbe, egy amerikai újságíró azt írta: a szabadság bűze töltötte be a nyugat-berlini Kurfürstendammot. Az újraegyesítés után a pöfögő masinák elözönlötték Németország nyugati részét és cammogva, pöfögve bosszantották tempós haladáshoz szokott nyugati sofőröket.

A magyar politikai élet vezetőinek titkosszolgálati, illetve ügynöki múltjának kérdése nagy politikai vihart kavart. A kérdés:"Ki volt ügynök?". A rendszerváltás utáni első nagy ügynök-botrány alanya a koalíció második legerősebb pártjának, az FKGP-nek az elnöke, Torgyán József volt. Antall József miniszterelnök zárt borítékban adja át Torgyánnak a politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét. A Beszélő szerint: Torgyán József a borítékba való betekintés után megtagadja az átvételt. Az ellenzék aggályait fejezi ki ügynöklista fölhasználásával kapcsolatban. Antall József szerint azonban a lista nem lehet titkos. Elkezdődik a nagy vita.

A Borisz Jelcin a köztársasági elnökválasztáson a szavazatok 57,38 százalékával nyert. „A választás fontos mérföldkő az orosz történelemben, amivel az ország bekerült a civilizált államok közösségébe, amelyek vezetőiket közvetlen szavazással választják meg” – vélekedett Gavril Popov Moszkva város vezetője. Jelcin, mint Oroszország első közvetlenül választott elnöke, elsődleges feladatának tartotta, hogy a nemzetközi diplomáciában is bemutatkozzon. Június 20-án Washingtonba találkozott George Bushsal. Otthon Leningrád lakosai úgy döntöttek, a város neve újra Szentpétervár legyen.

A START, hadászati nukleáris fegyvereket korlátozó egyezmény az USA és a Szovjetunió között. Kizárólag az amerikai és az orosz tulajdonban lévő hadászati támadófegyver-rendszerekkel foglalkoznak. A szerződés tartalmi vonatkozásai, előírásai egyaránt kiterjednek az egymás területét elérni képes atomtöltetekre és az ezeket célba juttatni képes hordozóeszközökre - rakétákra, repülőgépekre -, valamint a hordozórakéták indító berendezéseire is. Nem érintik viszont a két fél többi, rövidebb hatótávolságú szárazföldi és tengeri hadszíntéri atomfegyverrendszereit.

A kormány reformokat ellenző tagjai katonai puccsot készítettek elő Gorbacsov ellen, aki épp a Krímben pihent. Reggel 6-kor közölte a rádió, hogy Gorbacsov „betegsége miatt” nem tudja ellátni elnöki teendőit, ezért Janajev alelnök látja el az államfői funkciókat. Moszkva utcáin tankok és BTR-ek jelentek meg. Kontroll alá vették a médiát. Jelcin, hősként, páncéloson szónokolva a békéről szállt szembe a párt keményvonalasaival. Három nappal ezután a puccsisták elmenekültek, Gorbacsov visszatért, de hatalmát már nem tudta visszaállítani. Jelcin azonban jelentősen megerősödött.

Szeptember 24-én léptek sztrájkba, mivel a kormány nem volt hajlandó teljesíteni újabb követeléseiket. Azt akarták, hogy a miniszterelnök, Petre Roman, Petrozsényban tárgyaljon velük. Roman ezt megtagadta, így a bányászok megindultak Bukarestbe, Miron Cozma vezetésével. Ion Iliescu államfő és Petre Roman kormányfő lemondását követelték. Szept. 25-26-án a bányászok megostromolták a kormányépületet és törtek-zúztak a városban. Iliescu nyomást gyakorolt a kormányfőre, aki végül is szeptember 26-án lemondott. Iliescu végül megegyezett Miron Cozmával és ezzel véget ért a negyedik bányászjárás (több száz sebesült, négy halott).

A délszláv háború közvetlenül a magyar határ túloldalán zajlott. Mindez magában hordta a veszélyt, hogy lövedékek, kis hatótávolságú rakéták hullhattak magyar területre. A lehetőséget még inkább növelte, hogy a jugoszláv légierő csapásmérő repülőgépei támadó manővereik egy részét magyar terület fölött kezdték el, és már a magyar légtérben tüzet nyitottak horvát célpontjaikra. Így történhetett 27-én este, hogy egy MiG–21-es vadászrepülő magyar célpontok ellen két darab kazettás bombát aktivizált. A bombák Barcs központi részétől távolabb robbantak fel, így személyi sérülést nem, de jelentős anyagi kárt több épületben is okoztak.

A vita óriási érdeklődést keltett, mivel az akkori legnagyobb kormánypárt (MDF) és a legnagyobb ellenzéki párt (SZDSZ) frakcióvezetője ült egy asztalhoz az MTV kamerái előtt. Feledi Péter volt a műsorvezető és a téma: a kommunista diktatúra bűnöseinek utólagos felelősségre vonhatósága. A téma aktualitása miatt a közönség soraiban elszabadultak az indulatok folyamatosan bekiabáltak, Petőt többször kifütyülték. A csúcspont talán az lehetett, amikor egy nyugdíjas hozzászóló elmesélte, hogyan alázták és kínozták a börtönben az ávósok. A vitából politikai botrány lett, a Zétényi-Takács féle törvényt pedig, amely kiváltotta, az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett helyezték el azt a bombát, ami az Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat a Keleti pályaudvarról a Ferihegyi repülőtérre szállító busz mellett robbant. A merényletben csupán négy utas sebesült meg és két magyar rendőr, mert a detonáció idő előtt történt. A robbantást a német szélsőbaloldali terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el. A rendszerváltás utáni Magyarország első robbantásos merényletének tényéhez Antall József miniszterelnök hozzáfűzte: „A rendszerváltással Magyarország bekerült a világnak abba a zónájába, ahol efféle cselekmények történnek”